Mint fentebb láttuk, az előző év egyértelműen a Hot Flush kiadó felemelkedésének éve volt. Ezt a sikerszériát folytatva, az új év misztikumait elindítva bocsátotta közszemlére a februári mixét Paul Rose. Új nevek kerültek a köztudatba: L-Wiz ("Habibi") és Scuba ("Timba"), és egy új és fontos labelről hullt le a lepel, melynek neve Boka Records.

Mindemellett a műfaj folytatta az előző év végén megkezdett felfelé ívelő pályafutását. Ám az új év nem csak egyszerű folytatása lett az előzőnek. Hatványozódni kezdett a fejlődés folyamata, kitisztult a szcéna, a hangzás kiforrottá kezdett válni. Egyre másra jelentek meg, mondhatni gombamódra kezdtek szaporodni az addig a műfaj hátterében rejtőző producerek kiadói, és sorra bukkantak fel a nagyobbnál nagyobb tehetségek. De emellett meg kell jegyezni, hogy hó időre a háttérbe és inaktivitásba vonultak olyan korábbi meghatározó alakok, mint El-B, Darqwan, Plasticman és Mark One és a nyáron "felsőbb utasításra" megszüntetett műsora miatt J Da Flex is. A London underground hangjává a 2step garage helyett a dubstep vált.

Fantasztikus tempóban lett a szcéna elsőszámú publikációs közege a Rinse FM londoni kalózrádió. Weboldalának fóruma sokáig az információcsere unikum jellegű platformjaként szolgált. Emellett a stúdióból élőben, online sugárzott mixek, amelyeket a Rinse-függő hallgatók rögzítettek és utólagos letöltésre az interneten közzétettek, hallgatható formában elérhetővé tették a legújabb zenéket.

Toasty - The knowledge volt talán az a döntő fordulópont a stílus történetében, ahol a korai dark 2step ritmika egyre inkább és végérvényesen a mai halfstep formulába kezdett mutálódni.

A régi stílushoz ragaszkodó dj-k, egyre inkább kikerültek a szcéna középpontjából, és újak vették át az elsődleges közvetítő szerepet. Közülük kiemelkedik Dj Youngsta és mindig veletartó cimborája MC Task, akik a Loefah-D1-DMZ-Skream dubplate-ek elsődleges publikációs közegévé váltak. S ismét egy legendás mix : valamikor március második felében lett rögzítve a szett. Benne Loefah sokáig sample-jogok tisztázhatatlansága miatt kiadhatatlannak híresztelt "Monsoon remix", a gyilkos basszusmenettel gördülő "Goat stare" (DMZ 006), a hardcore riff gyilkos "28g" (később Tectonic 003) és talán először volt hallható ebben a szettben Skream, később dubstep-himnusza "Midnight request line". Feszes vibrálás, elmebetegség határát érindő szubbasszusok - a friss zenék sugallta izgalmas jövő látomása vegyül a tavasz újjászületést sugalló atmoszférájába. Ismét egy lenyűgöző egyveleg a rákövetkező időszakot meghatározó zenékből.

A régiek közül Dj Hatcha megtartotta vezető szerepét a szcénában és maga mellé vette az eredetileg grime-ban utazó Crazy D-t, valamint Kode 9 is fenntartotta Hyperdub-bal elért hírnevét és zsurnaliszta múltjával összefüggésben kialakult kapcsolatrendszerét, ám Daddy G-vel kiegészülve a dubstep egy különleges, a halfstep trendektől magát távoltartó szegletét alakította ki. A 2005-ös év egyik legegyedibb kiadványa is a Hyperdub-on jelent meg. Az első 2 10"-es lemezt követve Burial 12"-es lemezéről van szól. Az összes része azt sugallja az embernek, hogy ez valami más, valami különleges. "South London borroughs" - dél-londoni kerületek, először ezt is J Da Flex műsorában hallottuk. Sötét bassline-ja alatt az EP legegyenesebbnek mondható ritmusa kattog, a háttérben pedig kapitalizmusban formálódott város kihalt ipari negyedének késő esti, homályos utcaképe vetül elénk. A másik kiemelkedő zene erről a lemezről a B1-es"Broken home", mely szabálytalan dj-bolondító ritmusszekciójával és nyugtató padjaival kisimítják az idegi zsigereket.

A Tempa háza táján váratott magára az újabb zenék megjelenése. A 13. maxira Loefah track-eket ígértek, és hatalmas várakozással nézett elébe az egyre jobban kiforrott stílus mind jobban bővülő tábora, ám ez elmaradt. Mint kiderült ennek Loefah produceri maximalizmusával párosuló örök önelégedetlensége az oka. Közben futótűzként terjedt a hír: a 14-es sorszámú tizenkét inch-es fekete korong jegyzésére nem mást, mint a fiatal dubstep-géniuszt - Skream-et választották... A Tempa 014-15-16 kiadványokkal külön írásban foglalkozom, ezeket itt el lehet olvasni:
Tempa 014 - Skream
Tempa 015 - D1
Tempa 016 - Skream - Skreamizm vol.1.Ep

Közben azonban szólnunk kell az év folyamán életre kelt újabb lemezkiadókról:
-Skull Disco: Shackleton és Appleblim által alapított és működtetett label, amely koponyák és csontvázakra épülő grafikai látványtervű lemezeivel és rengeteg munkát magában rejtő konga-bongákból felépülő zenéivel a dobpattern-programozás magasiskolájává vált. http://www.skulldisco.com

-Boka Records: A Professor J-S és Downshifter által működtetett Hyponik promóciós csapat egyik kiadója. "Boka is all about future beats from dark streets."- idézet a weboldalról (http://www.bokarecords.co.uk). Distance, Mark One, Slaughter Mob és Emalkay nevei jelzik a sötét, basszusorientált hangzásvilágot.

-Random Trio: Cyrus és Omni által alapított kiadó. Eddig egyetlen megjelenésén 3 minimalista track található.

http://www.randomtrioproductions.com

http://www.randomtrio.blogspot.com

-Tectonic: Moving Ninja, Skream, Loefah, Omen, Cyrus és a kiadótulajdonos Dj Pinch (P Dutty néven 30 Hz-el közösen) jegyzik a megjelenéseket, melyek között olyan klasszikusok csendülnek el, mint a subbasszus gyilkos War dub (TEC001 - Pinch) vagy az év egyik legnagyobb belassult 28 g (TEC003 - Loefah&Skream).

-Storming Productions: Quiet Storm a breakstep táncosabb irányzatának képviselőnek ad teret, mint Dubchild (002 és 004), Toasty (003) http://www.stormingproductions.com

-Terrorhytm Records: Plasticman minimál, nyers instrumentális grime kiadványai. http://www.terrorhythm.co.uk

-Destructive: a Search & Destroy duó sötét breakstep labele, mely első kiadványaként egy 8 számos albumot adott ki, melyet Toasty, Skream és Vex'D nevei fémjelzenek. http://www.destructiveuk.com

-Halo Beats: Slaughter Mob.

-Scuba: A Hot Flush egyik tulajdonosa Paul Rose által futtatott alcímke. A 2005-ös év egyik legnagyobb misztikuma volt sokáig, hogy a súlyos halfstep-ekért felelős Scuba név mögött mögött ki rejtőzik.