interjú Joe Nice-szal

The Big Tune Pár héttel a Dub War után COOL’EH elhatározta,hogy megkeresi Joe Nice-t, hogy kiderítsék hogy lett ez a barátságos baltimore-i srác a dubstep amerikai nagykövete.
 
(eredeti cikk: http://coolehmag.com ) Mesélj magadról, a hátteredről, hogy kezdtél bele a djzésbe.
Eredetileg Angliában születtem, a szüleim Trinidadból származnak. 2 éves voltam, amikor az államokba költöztünk. Dj Pope és Dj Oji műsorai a baltimore-i 88.9 FM-en adták a kezdő lökést a djzéshez. Évekkel ezelőtt szombat esténként futtattak egy műsort „Underground Experience” néven. Ez az 5 óra csak az underground house-ról szólt főleg soulful house-ról. Olyan régi zenék mentek, mint: Cajmere, Dajae, Masters at Work, Todd Terry, és persze vokalisták mint: Barbara Tucker, Ann Nesby, Roland Clark, Martha Wash... Kisgyerekként csak ültem otthon, hallgattam a műsort és rendületlenül vettem fel őket kazettákra. Aztán a Baltimore Club megérkezett az életembe. Ez persze nem azt jelentette, hogy már nem érdekelt volna amit Pope és Oji csinálnak, egyszerűen csak mást is akartam hallgatni, nem csak underground houset.  Órákat töltöttem lemezboltokban új dolgok után kutatva. Baltimore Club kazettákat vettem, nem cdket, kazettákat még azokat az jó öreg Maxell UR90’eseket. Volt azon minden  ScottieB, DJ Boobie, DJ Technics, Marc Henry, Shawn Caesar.... Hallgattam amit csináltak, és közben otthon folyamatosna gyakoroltam.

Hogy fedezted fel a dubstepet?
Miután leérettségiztem egy kicsit szüneteltettem a keverést. Fősikolára mentem és őszintén szólva ekkor zeneileg semmi nem fogott meg igazán. Aztán egy barátom beállított 2 cdnyi UK underground garageal, és innetől kezdve teljesen rákattantam. Újból olyan volt mint régen amikor még az underground housért lelkesedtem. Elkezdtem lemezeket vásárolni majd bulikon zenélni. Persze akkor még nem hívták dubstepnek, még underground garage volt... ez olyan 2000-2001 fele lehetett. Aztán 5 évvel ezelőtt elmentem a Starscape-re (egész estés EDM fesztivál Baltimore-ban) Volt egy „British Invasion” nevű sátor, ahol fellépett mindenki aki az akkori garage szcénában számított. Ott volt Oris Jay, J Da Flex, Zed Bias...és egy srác akire különösen emlékszem: Dj Hatcha. Az első száma Hatcha-Bashment volt egy kicsit később lement Artworktől a Red című szám, aztán Bengatól a Skank és Skreamtől Bug is felkerült. De játszott még sok remek muzsikát amik teljesen megfogtak. Senki nem volt olyan jó mint Hatcha aznap. Megvolt neki minden szám amiről mások csak álmodhattak. Itt lettem igazán dubstep függő. A szó szoros értelmében minden nap többet és többet akartam. Ez az este teljesen megváltoztatta az életem. Emlékszem akkor 5 éve hazafele vezettem és azon járt az eszem, hogy ezt az érzést át kell adni másoknak is. Azt akartam hogy az emeberek úgy menjenek majd haza hogy valami teljesen újat és különlegeset hallottak.

Játszol amerikai zenéket is vagy még mindig inkább a londoni dolgok mennek?
Persze az elején minden Londonról szólt, de az elmúlt években órási iramban kezdett nőni a szcéna és most már több amerikai is van aki jó zenéket ír. Ott van például Moldy, JuJu, Secret Agent Gel, DLX, Roommate, Grapes, SouthernDub, R.A.W, Innerlign &Tyrant vagy Mudfoot. És a kanadaik, csak hogy párat említsek: XI, Loetech and Scaramanga & Ghozt. Persze nem csak a tengerentúlra igaz ez a tendencia, egyre több tehetséges producer tűnik fel a világ minden részén, akik nagyszerű dubstepeket írnak.

Mi a különbség ha Baltimore-ban játszol vagy New Yorkban vagy esetleg a tengerentúlon?
A legnagyobb különbség a hangrendszerben van. 99%,  hogy ha elmész a tengerentúlra akkor ott jobb lesz a hang mint az államokban. Természetes akadhatnak kivételek de általában ezt tartom igaznak. Van is egy teóriám miért alakult ez így. A dubstep gyökereit a dubban kell keresni. A világ minden táján hallgatnak dubot az emberek. Mondhatni hogy a dub egy „világzene”.  Az Egyesült Államokban azonban inkább a jazzt vagy a klasszikus zenét preferálják az emberek. Nem úgy mint a tengerentúlon ahol legtöbbször dub megy. A dubban ugye elég nagy szerpet kap a bass úgyhogy a  hangrendszernek is úgy kell felépítve lennie, hogy minden hang szépen kijöjjön, beleértve a basszusokat is. Ezért  van az hogy a tengerentúlon a hangrendszerek sokkal jobban vannak felépítve, tisztábban szólnak és jobban kihozzák  a mély tartományokat is amitől sokkal élvezhetőbbé válik maga a zene is. A közönség... azt nem mondanám hogy mindenhol ugyanaz, mert természetesen vannak jobb és kevésbé jó helyek, de általában egy ütős szám mindenhol nagyot szól, és az emebrek reakciója is ugyanaz, helytől függetlenül.

Használtál is valaha Seratot vagy egyéb hasonló programot? Mi a véleményed róluk?
Még soha nem használtam Seratot vagy bármi ilyen programot és nem is tervezem. Alapjában véve semmi bajom nincs ezekkel a programokkal, sok dj használja őket ahelyett hogy lemezeket vinne.  Én csak egyszerűen nem szeretném használni őket és ennyi.

Mondd el hogy készülnek a dubplatejeid?
A számokat cd-n kapom meg vagy fájlként. Aztán elküldöm őket a Turnstyle Recordsba, ahol Oscar a hangmérnök megvágja őket és visszaküldi. Ilyen egyszerű.

Szerinted mitől lesz egy dubstep szám igazán jó?
Húú ez egy nagyon nehéz kérdés, mivel nem igazán létezik bármi formula ami alapján a dubstep felépül.  Veszel egy súlyos basslinet és minden más jön utána.  Úgy vagyok vele ha meghallgatok 8 ütemet egy zenéből akkor már meg tudom mondani, hogy tetszik-e vagy sem. Nem tudok semmi konkrétat mondani, hogy mi az ami tetszene. Ez inkább egy érzés amit a zene kivált belőled, és majd az határozza meg hogy teszik-e vagy sem. Ez olyasmi mint a szerelem, nem igazán tudod az okát, hogy miért szeretsz valakit, vagy jön az érzés vagy nem, nincs szükség okokra mert szívből jön. És ugyanez van a dubsteppel is, vagy érzed vagy nem.

Milyen zenéket hallgatsz még amin esetleg meglepődnének akik nem ismernek?
Őszintén szólva a 80as évek zenéit is szeretem. És nem csak Princet, a Policet, MJt, Rick James  Madonna. Fogalmas sincs miért de szívesen hallgatok EW&F-t, Al Greent and Luther Vandrosst. Nyugodjék békében, Luther-t tényleg hiányolom.

Mit hallgatsz mostanában?
Nem mindegyik nagy kedvenc, de jelenleg ezeket hallgatom. Mondok 5öt:

Stevie Wonder - Hotter Than July. Nem egy Innervisions, vagy Songs In The Key of Life, de valami hasonló.
Wasteland - All Versus All.
Prince - Small Club. Ez egy kalózfelvétel egy hollandiai fellépéséről, 1988.08.18-án. Legtöbben Prince legjobb élő fellépésének tartják. Ez a 2 cd megunhatatlan.
New Edition - New Edition's greatest hits. Meggyőződésem, hogy ez az egyetlen banda aki a frontember lecserélésével se lett rosszabb. Van Halen is lecserélte az énekesét (David Lee Roth helyett lett Sammy Hagar),és nem volt ugyanolyan, még mindig jó volt, de nem a régi.
Tevin Campbell - I'm Ready. Épp most költöztem össze a barátnőmel és az ő egyik dobozában találtuk ezt a cdt. Beraktuk és utána azt énekelgettünk az elkövetkező egy órában. Ez 2 hónapja volt de a cd még mindig itt van...